A magyar feltalálók napja
Magyarország méltán büszke lehet tudományos sikereire, hiszen a világviszonylatban aprócskának tekinthető ország számtalan vívmánnyal járult hozzá a fejlődéshez. Ezek közül jó néhány az ellátási láncot lendítette előrébb. A magyar feltalálók napja alkalmából ezeket gyűjtöttük össze.
Kiemelkedő magyar sikerek
A magyarok kiemelkedő tudományos sikereit nemcsak kis hazánkban értékeljük nagyra, hanem világszerte elismerik. A világ egyik legmeghatározóbb sci-fi írója - és mindemellett biokémikus - Isaac Asimov is az egekig magasztalta a magyarok éleselméjét: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok".
Az kétségtelen, hogy a magyarok mondhatni minden területen maradandót alkottak. Gondoljunk csak a zenére, a művészetre, a sportra, vagy a tudományra. Jól mutatja az is, hogy az egy főre jutó Nobel-díjak tekintetében hazánk a megtisztelő 10. helyen áll (a legalább 1 millió fős nemzetek között) összesen 13 díjjal.
Feltalálók napja
Bár jelenleg még nincs egységes Feltalálók napja a világon, azonban számtalan ország tiszteleg más és más időpontban nemzetük kiemelkedő tudományos alakjai előtt. Elsőként a volt Szovjetunióban tisztelegtek a keleti blokk tudományos elitje előtt.
Érdekességképpen, Argentínában szeptember 29-én tartják a Feltalálók napját, a golyóstoll feltalálásának évfordulóján. Bíró László József még Magyarországon találta fel a golyóstollat, azonban 1938-ban kénytelen volt emigrálni hazánkból. Így legfőbb találmányát már Argentinában tökéletesítette és szabadalmaztatta.
A magyar feltalálók napja
A Magyar feltalálók napját június 13-án tartjuk meg a Magyar Feltalálók Szövetségének 2009-es kezdeményezése óta. 1943-ban ezen a napon jegyezte be Szent-Györgyi Albert C-vitaminra vonatkozó szabadalmát.
wikipedia
Magyar találmányok
Szerencsére a magyar vívmányokat a végtelenségig lehetne sorolni, ezért csak néhány olyat szeretnénk kiemelni, ami kapcsolódik a logisztikához, és a hűtési lánchoz.
Hűtőgép - Szilárd Leó
Kétségtelen, hogy az egyik legmeghatározóbb magyar tudós Szilárd Leó volt. A fizikus nevéhez elsősorban az atombomba létrehozását társítják, azonban a pusztító fegyver mellett számtalan más találmány születéséhez asszisztált. Ezek közül egyik a hűtőszekrény.
Szilárd Leó a berlini egyetemen ismerkedett meg Albert Einsteinnel, majd egy tragédia - egy hűtőszekrényből kiszabaduló gáz miatt egy egész család elhunyt - hallatán egy biztonságos hűtőberendezés megtervezésébe kezdtek. Néhány év leforgása alatt több prototipust is elkészítettek, amiknek a szabadalmait több nagy cég is megvásárolta. A világháborús feszültség miatt mindkét tudós emigrálni kényszerült, így a találmányukat nem tudták tökéletesíteni. A hűtőszerkezetük túl hangos volt ahhoz, hogy háztartási célra használják, azonban atomreaktorok hűtésére még napjainkban is alkalmazzák.
Poroltó – Szilvay Kornél
Tűzeseteknél, különösen ipari létesítményekben legtöbbször nagyobb kárt okoz a vízzel oltás, mint hasznot. A biztonságos raktár üzemeltetés elengedhetetlen kellékévé váltak a poroltók, amelynek a feltalálását a magyar tűzoltó tisztnek, Szilvay Kornélnak köszönhetünk.
1923-ban szabadalmaztatta a szárazoltó eljárását egy semleges porral oltó szerkezet révén. 1925-ben találmánya egyértelműen bizonyította létjogosultságát, ugyanis Nemzeti Kaszinó gobelin termében támadt tüzet minimális kár mellett eltudták oltani a poroltó készülékekkel.
Dízelmotor - Jendrassik György
Ganz Vagon- és Gépgyár egykori mérnöke találmánya révén a vasúti szállítmányozásnak adott egy hatalmas lendületet. A feltalálóról elnevezett Jendrassik-motor egy gyorshajtású dízelmotor, ami az akkor elterjedt hajózási célból használt motorok kompaktabb változata. Így a kisebb, de jelentős teljesítményű motort a mozdonyokban is tudták használni, aminek köszönhetően gazdaságosabbá, és gyorsabbá vált a vasúti szállítás.
Nem csak a motor feltalálásában vett részt a mérnök, hanem annak gazdaságos gyártási folyamatát is megtervezte.
https://gigant.chem.elte.hu/gigant_club/mav/dizel.html
Mesterséges intelligencia - Kempelen Farkas
Az egyik legnagyobb magyar polihisztora, Kempelen Farkas egy legendássá vált szerkezettel nyűgözte le a világot a 18. században. Kempelen 1769-ben alkotta meg a Törökre keresztelt sakkautomatáját, hogy lenyügőze Mária Teréziát. A titokzatos gépezet olyan jól sikerült, hogy világkörüli útján számtalan ellenfelet legyőzött.
A Török titkára senkinek sem sikerült rájönni-e, és a gépezet 1854-ben egy tűzvészben megsemmisült. Egyes állítások szerint egy embert rejtett a gép, bár a Kempelen minden egyes mérkőzés előtt, és után teljesen széttárta a gépet, hogy láthassa a közönség, hogy nem rejtőzik benne senki.
wikipedia
Kempelen Farkas sakkautomata művét sokan az első mesterséges intelligenciának tartják, nem véletlen, hogy a Terminátor sorozatban azt a rendszert, amiből a későbbi Skynet kifejlődik, Töröknek hívták. Hol tart most a MI, és hogyan veszi ki a részét az ellátási láncból? Olvasd el korábbi cikkünket a témában!