Az élelmiszerek ökológiai lábnyoma
Az éghajlatváltozás már nemcsak egy nehezen megfogható fogalom, amivel a kutatók terhelnek minket, hanem a saját bőrünkön tapasztaljuk. Emiatt a fenntarthatóság fogalma az utóbbi években megkerülhetetlenné vált, aminek az egyik sarkalatos pontja a károsanyag kibocsátás csökkentése. Viszont sokszor csak egy-két területre koncentrál a közvélemény, és az a közlekedés. Tagadhatatlan tény, hogy a gépjárművek jelentősen hozzájárulnak a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségéhez. Azonban van egy terület, ami kevés figyelmet kap, miközben az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal bír. Ez nem más, mint az élelmiszeripar.
Élelmiszeripar környezetre gyakorolt hatása
Az üvegházhatású gázok közel ⅓-a az élelmiszer előállítása során keletkezik. Erről részletesen korábbi cikkünkben olvashatsz. Ebben a cikkben a konkrét, kézzelfogható példákra helyezzük a hangsúlyt az átfogó kép helyett, hogy jobban érzékeljük, hogy milyen súllyal nyomja asztalunk a bolygót.
Általánosságban elmondható, hogy a húsipar, különösen a marhahús termelése, az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal járó élelmiszerforrás. Egy kilogramm marhahús előállítása jelentős mennyiségű földet, vizet és takarmányt igényel, emellett magas a metánkibocsátása is, amely erőteljes üvegházhatású gáz. A halászat és az akvakultúra különböző mértékben terheli a környezetet. A fenntartható halászat csökkentheti a környezeti hatásokat, de a túlhalászat és a tengerfenék károsítása súlyos problémákat okozhat.
A növényi alapú élelmiszerek általában kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint az állati eredetű termékek. Azonban a termesztési módok és a szállítási távolságok jelentős hatással lehetnek a teljes lábnyomra. A helyben termesztett, szezonális zöldségek és gyümölcsök választása a legkörnyezetbarátabb megoldás. A gabonák és a hüvelyesek, mint például a rizs, a búza, a bab és a lencse, alacsonyabb ökológiai lábnyommal bírnak, különösen ha összehasonlítjuk őket a húsokkal. A biogazdálkodás tovább csökkentheti ezeknek az élelmiszereknek a környezeti hatásait.
Különböző élelmiszerek környezeti terhelése
Az ökológiai lábnyom egy nehezen megfogható fogalom, ezért összehasonlítás gyanánt a sokszor emlegetett autózást vesszük alapul. Az összehasonlítás alapját egy átlagos, benzines személygépkocsi adja, aminek a fogyasztása 8 liter/100 km.
Ökológiai lábnyom
Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mekkora föld- és vízterületre van szükség az adott személy által elfogyasztott erőforrások biztosításához és a keletkezett hulladékok, különösen a szén-dioxid, elnyeléséhez. Ennek a mértékegysége a globális hektár (gha).
Bár Magyarország nem tartozik a kirívó ökológiai lábnyommal rendelkező országok közé, azonban vannak olyan területek, ahol mérsékelhetjük környezeti terhelésünket. Összehasonlításként:
Magyarország: ~3.7 gha/fő
Világátlag: ~2.8 gha/fő
USA: ~8.1 gha/fő
Európai Unió átlag: ~4.7 gha/fő
Hogyan csökkenthetjük?
Becslések szerint ökológiai lábnyomunk harmadát teszi ki az élelmiszer fogyasztás, tehát valóban más területeken bőven van lehetőség arra, hogy életmódunk változtatásával csökkentsük környezeti terhelésünket. Azonban élelmiszer fogyasztási szokásainkon is változtathatunk a fenntarthatóbb jövő érdekében.
Jelentősen csökkenhetjük élelmiszer fogyasztásunkkal járó közvetett károsanyag kibocsátást azzal, ha előnybe részesítjük a helyi és szezonális terményeket. Erről korábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
A legnagyobb változást azzal érhetjük el, ha elejét vesszük az élelmiszer pazarlásnak. Évente egy átlagos magyar - nem háztartás - 68 kilogramm élelmiszert dob ki, ami duplán adódik hozzá az ökológiai lábnyomhoz. Egyrészt az élelmiszer előállítása jelentősen terhelheti a környezetet. Másrészt pedig az élelmiszer lebomlása során nagy mennyiségű károsanyag szabadul fel.
Az élelmiszer pazarlás az egyik legnagyobb kihívás, amivel a modern társadalom szembenéz. Erről részletesen a linkre kattintva olvashatsz.