Az élelmiszerpazarlás komoly problémát jelent nemcsak az emberiség, hanem bolygónk számára is. A megtermelt élelmiszerek több mint egyharmada hulladékként végzi. Az elpazarolt, - azaz a selejtnek titulált - élelmiszer közel fele az ellátási lánc valamely szereplőjénél keletkezik.

Miért olyan nagy probléma az ételpazarlás?

Napjainkban 55 országban küzdenek éhínséggel, ami több mint 155 millió embert érint és számuk évente jelentős mértékben emelkedik. Mindeközben a megtermelt élelmiszer körülbelül egyötöde el se jut a fogyasztóhoz és ez csak a probléma egyik része csak.

Az élelmiszer, ami hulladékként végzi, óriási terhet ró bolygónkra. A leselejtezett és kidobásra került élelmiszer lebomlási folyamata alatt üvegházhatású gáz szabadul fel, ami 37 millió autó kibocsátásával egyenlő.

Ennek körülbelül a fele az ellátási láncban keletkezik Európában és az arány a fejlődő országokban - elsősorban a megfelelő technológiai hiánya miatt - sokkal rosszabb. Dél-Ázsiában és Afrikában ez az arány 95-85 százalék között mozog. A szeméttelepre kerülő élelmiszerek másik felével, vagyis a háztartásokhoz köthető élelmiszer hulladék problémájával korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Élelmiszer veszteség a leállások miatt

A tavalyi évig az ellátási láncot ért csapások rövid életűek voltak. Elsősorban olyan természeti katasztrófák okoztak problémákat, mint a hurrikánok vagy a hirtelen jött fagyok. Ezek a csapások ritkán fordulnak elő és többnyire csak regionálisan. A Covid helyzet viszont drasztikusan és globálisan csapott le az ellátási láncra több fronton is.

Egész országok zártak le és a vásárlási szokások is jelentősen megváltoztak. Az alapvető élelmiszerek eljuttatása a kiskereskedelembe kiemelt fontosságúvá vált. Ez óriási kihívás elé állította az ellátási láncot. A belépési korlátozások és a lezárások miatt sokszor nem jutott el az élelmiszer a célállomásra vagy nem időben.

A végpontok közötti teljes ellenőrzés csökkentheti a kockázatot és az esetlegesen felmerülő problémák súlyosságát. Megfelelő nyomonkövethetőséggel ellenőrizhető a szállítmány pontos helyzete, ami alapján meghatározható a legoptimálisabb útvonal, illetve jobban fel lehet készülni az esetleges szállítmány kiesésre.

Élelmiszerpazarlás a nem megfelelő hőmérséklet miatt

Ahogy korábban említettük, a kárba veszett élelmiszerek közel feléért az ellátási lánc tehető felelőssé. Ennek jelentős része termelésben keletkezik a nem megfelelő létszámú és képesítésű munkaerő és az árut ért sérülés miatt. Ugyanakkor nagy mennyiségű romlandó élelmiszer vész kárba amiatt, hogy nem megfelelő hőmérsékleten tárolják vagy szállítják.

Ezért kulcsfontosságú, hogy biztosítsuk a hűtött térben az állandó alacsony hőmérsékletet. Az Arrabona-Frigo hűtőraktárában biztosított az állandó minimum -18 fokos hőmérséklet, ami minimalizálja az élelmiszer minőségváltozásának kockázatát. Raktárunkba kizárólag ellenőrzött, kifogástalan minőségű élelmiszer kerülhet.

Mielőtt az érkező palettákat bevételeznénk, kollégáink ellenőrzik a hűtőkamion hőmérsékletnaplóját illetve megbizonyosodnak az áru illetve a raktér megfelelő hőmérsékletéről is. Az áru kiadásakor kizárólag kifogástalan minőségű, ellenőrzött rakományt adunk át a szállító partnerek részére.

Élelmiszerveszteség az át nem vett szállítmányok miatt

A veszteség jelentős részét a pontos információ hiánya okozza. A szállítás során megfelelő monitoring rendszer nélkül nincs pontos visszacsatolás a raktér hőmérsékletéről. Emiatt csak a célállomáson, az áru átvételekor derül ki, hogy a szállított élelmiszer minősége már nem megfelelő.

A már romlott élelmiszer teljesen feleslegesen teszi meg a teljes utat, ami jelentős ökológiai lábnyomot hagy maga után. Viszont nemcsak az elpazarolt üzemanyag jelent problémát. A kiesett szállítmány készlethiányt okoz a megrendelőnél, amit kénytelen pótszállítmánnyal helyettesíteni. Ami viszont további környezeti terheléssel jár, nem beszélve a szeméttelepre kerülő romlott élelmiszerekről.

Szerepvállalás az ellátási láncban

Számos vállalat vonakodik a technológiai fejlesztéstől. A modern digitális megoldások ugyan költségesek, viszont jelentős mértékben visszaszorítanák az információ hiányból eredeztethető élelmiszer pazarlást. Ezáltal csökken a sejtek száma, ami hosszú távon ellensúlyozná a technológiai fejlesztésekkel járó költségeket. Ami viszont még fontosabb, hogy a modern monitoring rendszerek alkalmazásával jelentősen csökkenthető az élelmiszer veszteség az ellátási láncban, amivel a vállalatok nagyban hozzájárulhatnak a fenntartható jövőhöz.

Forrás: https://controlant.com/