Két leggyakoribb ok, amiért élelmiszer hulladék keletkezik az ellátási láncban

Ellátás akadozása és fenntarthatóság, mindkét problémát sokszor - és egyre többször halljuk manapság. Bár a két probléma elsőre úgy tűnhet, hogy távol áll egymástól, mégis az ellátási láncban összefonódik, még pedig az elpazarolt élelmiszer által.

Egyrészt, a pandémiás időszak után csak éppen kezdett talpra állni az ellátási lánc, amikor újabb válság sújtott le rá a háború formájában, másrészt elképesztően hangzik, de Földünk teljes károsanyag-kibocsátásának 10 százalékát azoknak az élelmiszereknek az előállítása teszi ki, amelyek végül hulladékként végzik. Ehhez még hozzá kell adni azt az üvegházhatású gázt is, amely a hulladékként végzett élelmiszer lebomlása közben keletkezik.

Az élelmiszer pazarlás klíma változásban játszott szerepéről bővebben a linkre kattintva olvashatsz.

E két indok miatt az ellátási láncban nincs helye a pazarlásnak, és a hibának. Ha a rendelkezésünkre álló adatokat maximálisan felhasználjuk, és a piaci szereplők szorosabban együttműködnek egymással, azzal kettő élelmiszer pazarlást okozó problémát lehet orvosolni.

A látvány a lényeg

Az élelmiszer-kereskedelem bonyolult üzletág, ahol számtalan trükkhöz folyamodnak kereskedők. Különösen igaz ez azoknál a termékeknél, amelyek jellemzően az üzlet hátsó szegmensében találhatóak, és a vásárlók számára a külső megjelenésük - vagy a lejárati dátum - az egyik legfontosabb tulajdonságuk, ami alapján végül a kosárba teszik. A legtöbb vásárló ugyanis a túlérett gyümölcsöt, a lejárati dátumhoz közeledő tejterméket és húsokat nem veszik meg, és inkább a frissebb termékeket keresik.

Ez pedig az áruházat a pazarlás ördögi körforgásához vezeti. Az üzlet kénytelen folyamatosan új, friss árut rendelni, hogy fenntartsa vonzerejét a vásárlók számára. Azonban a vásárlók továbbra is a legfrissebb árukat keresik, ami miatt folyamatosan marad kevésbé vonzó termék. Bár egyre több módon próbálkoznak a vállalkozások ezeket a termékeket is a vásárló kosarába juttatni, mégis még mindig túl sok - jellemzően hűtött - élelmiszer végzi végül hulladékként.

Bizonytalanság lassítja a készletforgást

Az kereskedelmi áruházak számára viharos volt az elmúlt két év. Az ellátási lánc végét érte a legtöbb sokk. Miközben a legtöbb - főleg külföldi - beszállító ellehetetlenült, illetve a termelés akadozott, addig a fogyasztói kereslet teljesen kiszámíthatatlanná vált.

Olyan termékek iránt ugrott meg a kereslet, ami korábban a polcon porosodott csak, gondoljunk csak a tisztítószerekre vagy a wc papírra, vagy csak nagyon lassan és egyenletesen fogyott. Bizonyos termékek - például a kozmetikumok - nagy részt kikerültek a kosárból.

Erre válaszul a korábban teljes, vagy részleges automatizált rendelést a kézi váltotta fel, ami sok helyen káoszt okozott. Az utóbbi fél évben kezdtek visszaállni az üzletek a részleges automatizációra. Azonban továbbra is a legtöbb áruház csak friss adatokkal dolgozik.

Ha valamit tanultunk az elmúlt években az az, hogy mindig felkészültnek kell lennünk a váratlanra. Ha nincs meg a technológia, amivel nagyobb adathalmaz alapján előrejelezhetővé válna a fogyasztói trend, az készlet hiányhoz, vagy túl kínálathoz vezethet. Az utóbbi élelmiszerek esetén egyenes út az élelmiszer pazarláshoz.

Mi a megoldás?

Mindkét problémának az eredője a nem hatékony rendelési gyakorlat, vagyis az, hogy jelenleg is legtöbb helyen manuálisan, és pontos adat nélkül próbálják optimális szinten tartani a készletet. Ez pedig legtöbbször holt készlethez vezet, ami több okból is káros a vállalat számára - a holt készletről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatsz -, de a kereskedelemben különösen, ahol ez legtöbbször megsemmisítendő élelmiszert jelent.

A manuális adatkezelés időígényes és sokszor pontatlan, illetve a mai világban amikor ennyi adat áll rendelkezésünkre mondhatni lehetetlen. Nem véletlenül lesz a következő évek egyik meghatározó trendje az élelmiszer iparban is a gépi tanulás. Egyre több mesterséges intelligencián alapuló szoftver kerül a piacra, ami az úgynevezett "big data" alapján képes elemezni a micro - és macro trendeket.

Ennek segítségével pedig képes pontosan optimalizálni a készletet. Valamint mindig naprakész adatunk van a lejárati dátumokkal kapcsolatban, így még időben felkészülhetünk a leárazásokra és a készlet kisöprésre. Mindezek pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen áruházunkban a megsemmisítésre szánt, elpazarolt élelmiszer.