Mi vár az ellátási láncra 2024-ben?

Az ellátási láncok az elmúlt évek során nehéz és kiszámíthatatlan időszakokon mentek keresztül, amelyek alapjaiban rázták meg a globális kereskedelmet és logisztikát. Az emberek reménykedtek abban, hogy 2024 könnyebbséget hoz, és végre visszatérnek a stabilabb időkhöz. Azonban az előttünk álló év további kihívásokat hordoz magában, és újabb próbatételek elé állítja az ellátási láncokat.

Továbbra sem zavartalan a működés

Az évtized elején a koronavírus a teljes bizonytalanságba, és kiszámíthatatlanságba sodorta a teljesellátási láncot. Egy-másfél évvel később már körvonalazódott a kiút, és a remény, hogy a globális ellátási lánc stabilizálódik a Covid előtti időhöz hasonlóan.

Azonban a bizakodó légkör gyorsan szertefoszlott. Először az ukrán-orosz háború, majd a gázai övezet eseményei eszkalálódtak. Idén pedig a Vörös-tenger térségében, az egyik legfontosabb tengeri teher szállítmányozási útvonalon tört ki fegyveres konfliktus. A lokális konfliktusok mellett a globális éghajlatváltozás is egyre nagyobb hatással van nem csak az ellátási láncra, hanem az egész világra.

Milyen kihívásokat von magával?

Az árak kiszámíthatatlansága

A fegyveres konfliktusok és az éghajlatváltozás miatt a különböző nyersanyagok és az energiahordozók ára napról napra jelentősen változik. Az ehhez hasonló hatalmas volatilitás jelentősen befolyásolja a világgazdaságot. Sok helyen még a régen bevett árképzési tradiciókat követik, vagyis a kis-, és nagykereskedő, illetve a nagykereskedő és a termelő tárgyalások révén hosszútávra megegyeznek az árakról.

Azonban a jelenlegi helyzetben ez fenntarthatatlan. A nagykereskedőknek, és a termelőknek védenünk kell magukat a nyersanyagárak változásával szemben. A kiskereskedőknek pedig a fogyasztók érdekeit és preferenciáit kell figyelembe venni.

Vegyük például Franciaországot, ahol élelmiszerek jelentős részének az árát évente egy hosszas tárgyalási folyamat keretein belül állapítják meg. A Carrefour - legnagyobb szupermarketlánc az országban - nem jutott dűlőre korábbi beszállítójával, a PepsiCo-val. Ennek eredményeként a Carrefour nem hajlandó PepsiCo termékeket árusítani, és a PepsiCo 2024-re tervezett áremelését "elfogadhatatlannak" tartja. Hasonló folyamat játszódott le tavaly az Egyesült Királyságban a Tesco áruházlánc és a Heinz között, aminek az eredményeképpen az összes Tesco áruházból - az Egyesült Királyságban - eltűnt minden Heinz termék.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az egyetlen kiút a helyzetből a kompromisszum, és a dinamikus árazásra való átállás. A nagykereskedők és kiskereskedőknek el kell elfogadniuk, hogy jelenleg a rövidebb távú megállapodások a célravezetőek, még akkor is, ha egyik félnek sem kedvez igazán.

A fenntarthatóság és a globális ellátási lánc konflikusa

Eljöhetnek azok az évek, amikor visszarepülünk azokba az időkbe, amikor nem voltak az üzletek polcain idényen kívüli termények, és a szezonális kínálatra szorítkoztunk.

A globalizáció hozta el ezt az úgynevezett luxust. Azonban a folyamatos fennakadások, és a kiszámíthatatlanság komoly problémákat okoz a kereskedelem számára, hogy a távolról érkező termékeket megfizethető áron behozzák. Így egyre több kereskedő csökkenti a földrajzilag távol eső helyekről az importot.

Emellett a környezetvédelmi nyomás is egyre nagyobb a vállalatokon. Környezetvédő szervezetek folyamatosan támadják, a tudatos fogyasztók pedig bojkottálják azokat a kereskedőket, vagy márkákat, akik hatalmas szén lábnyomot hagynak maguk után azzal, hogy távoli helyekről importálják az árut. A szállításhoz köthető üvegházhatású gáz-kibocsátás a teljes szektor harmadát teszi ki megközelítőleg. Továbbá nem csak környezetvédelmi aggályokat von maga után, hanem etikai problémákat is. Jelenleg is számtalan országban kizsákmányolják a dolgozókat.

Ennek következtében egyre több európai szupermarketlánc kezeli óvatosabban az idényen kívüli terméket. A probléma nem teljes újkeletű, vannak olyan országok, mint például Spanyolország, ami jelentős lépéseket tesz az üvegházi termelés irányába, hogy áthidalják a kialakult helyzetet. Azonban egyrészt ez csak fél megoldás, hiszen jelentősen megnöveli így is az adott áru bekerülési költségét és ökológiai lábnyomát, illetve a fogyasztók is fenntartással fogadják ezeket a termékeket.

A helyi termények, és szezonalitás fontosságáról a linkre kattintva olvashatsz részletesen.

A fenntarthatóság háttérbe szorulása

Bár elmúlt évtizedben érezhetően egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére az ellátási láncban, azonban a jelenlegi inflációs környezetben a fenntarthatósági szempontok háttérbe szorultak a profitabilitás megőrzésének céljából. Az ellátási lánc szereplőinek az alacsony árrés miatt, a változó árak miatt szűk mozgás tere maradt a zöld fejlesztésekre.

Egyre nagyobb nyomás a márkákon

A fogyasztói preferenciák folyamatosan változnak. A trendek alapján jól látható, hogy a fogyasztók egyre kevésbé tekintik a saját márkás termékeket alacsonyabb minőségűnek. Felmérések alapján, az európai fogyasztók 60 % nem érez különbséget a saját márkás, és a márkázott termék között.

Az elmúlt években tapasztalt kiugróan magas élelmiszer infláció tovább növeli a márkákra nehezedő nyomást. Egyre több vásárló köt kompromisszumot, és a korábban bevált márkája helyett saját márkás terméket tesz a kosarába költségcsökkentés céljából. A vállalatoknak racionalizálni kell portfóliójukat, a kevésbé profitábilis márkáktól kénytelenek lesznek megválni, hogy fenn maradhassanak.

Viszont a piaci átrendeződés új problémákat is magával hoz. Ahogy csökken a kereslet a márkás termékek iránt, úgy nő a saját márkás termékek iránti igény, ami a kereskedelmi láncok kapacitását feszegetik. Nem biztos, hogy képesek beszerezni a kellő mennyiségű terméket - vagy megfelelő áron -, hogy kielégítsék a fogyasztói igényeket. Ez pedig az árak emelkedését fogja magával hozni. Már most tapasztalható, hogy a sajátmárkás termékek árau sokszor nagyobb mértékben emelkednek, mint a különböző márkák termékei.

A kulcs a rugalmasság és az innováció

Az ellátási láncnak és a globális kereskedelemnek úgy tűnik alkalmazkodnia kell a helyzethez, vagyis állandó változáshoz. Az elmúlt évek eseményei alapjaiban rázták meg a stabilnak vélt struktúrákat, és az előttünk álló időszak további kihívásokat tartogat. Az árak változékonysága, a fenntarthatóság és a márkákra nehezedő nyomás mind olyan tényezők, amelyek alakítják és formálják az ellátási láncok jövőjét. Ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjunk ezekhez az új körülményekhez, elengedhetetlen az állandó figyelem, az innováció és a rugalmasság. Csak így lehetünk képesek megfelelni az előttünk álló kihívásoknak és biztosítani a stabil és fenntartható ellátási láncokat a jövőben.