Mit tehetünk az egyre nagyobb mértékű ételpazarlás ellen?

Miközben a világon több mint 800 millió ember éhezik, addig a fejlett világban hihetetlen mértékű ételpazarlás folyik. A jóléti társadalomban kidobott élelmiszer alig negyede már elég lenne arra, hogy 870 millió embert ellássunk élelemmel. Az Amerikai Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszer 40 százaléka a szemétben végzi. Magyarországon se sokkal jobb a helyzet. A NÉBIH felmérése szerint hazánkban 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemetesben, fejenként 68 kiló ételt dobunk ki évente.

Hogy kerülhet ennyi étel a szemétbe?

Sokan tévesen gondolják úgy, hogy erről is a nagy multik és a termelők tehetnek. Az Európai Unióban elpazarolt élelmiszerek több mint feléért, 53 százalékáért a háztartások 53 százalékáért a háztartások vonhatóak felelősségre. A kereskedők csupán 5 százalékkal, a vendéglátóhelyek pedig 12 százalékkal járulnak hozzá a pazarláshoz. A fennmaradó 30 százalékból 19 százalékért a feldolgozóipar és a maradék 10 százalékért felelősek a termelők.

Idáig elsősorban az utóbbi két szektor volt a figyelem központjában, mint első számú terület, ahol csökkenteni lehet az elpazarolt élelmiszer mennyiségét. Korábban rengeteg szigorú és szinte érthetetlen élelmiszer minőségi szabályzat volt életben. Például volt, ami meghatározta, hogy milyen görbületűnek kell lennie az uborkának, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen.

Viszont az utóbbi években az ENSZ és sok más szervezet egyre inkább a lakossági élelmiszerpazarlás mérséklésére helyezi a figyelmet. Az ENSZ 2030-ra a felére szeretné csökkenti a háztartások kidobott élelmiszer mennyisége.

Miért veszélyes a rengeteg kidobott élelmiszer?

A lakosság élelmiszer igénye folyamatosan növekszik, ami a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart állandó bővítésre és a kapacitás növelésére sarkallja. Ennek eredménye, hogy egyre több és több erdőt valamint zöld területet tesznek szántófölddé vagy vesznek birtokba állattartásra. Az élelmiszeripar rendkívül erőforrás intenzív iparág. A kidobott élelmiszerek előállítása és a lebomlása során keletkező károsanyag kiteszi az összes emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás 8 százalékát. És akkor még a rengeteg nem lebomló műanyag csomagolásról és egyéb dolgokról nem is beszéltünk.

Mit tehetünk ellene?

A háztartásokban a pazarlást elsősorban a túlvásárlás és a túl sok étel főzése okozza. Ezek kis odafigyeléssel és tervezéssel kiküszöbölhetőek. Írjuk meg előre a bevásárló listát, tervezzük meg a heti menüt, és főzzünk kisebb adagokat. Az üzletekben merjük megvenni a nem olyan szép zöldséget és gyümölcsöt is. Keressük a közeli lejáratú termékeket. Részesítsd előnyben az idény terméseket és a helyit. Fagyaszd le inkább az árut mielőtt megromlana. Fagyasztott élelmiszerekkel nagy mértékben csökkenthető a kidobott étel mennyisége.

Hogy segíthet a fagyasztott élelmiszer az ételpazarlás elleni küzdelemben?

Jövő heti cikkünkből megkapod rá a választ és még rengeteg mást is megtudhatsz a gyorsfagyasztott élelmiszerekről. Ugyanolyan egészséges a gyorsfagyasztott zöldség és gyümölcs? Hogy kerül az üzletekbe a fagyasztott zöldborsó? Hogy szállítják a fagyasztott termékeket? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre hozunk jövő héten válaszokat!

Az Arrabona-Frigo jól képzett és elkötelezett munkatársainak, folyamatos fejlesztéseknek, valamint szigorú minőségirányítási rendszerének köszönhetően élen jár az élelmiszer logisztikában.

Mi mindent tudunk a gyorsfagyasztott élelmiszerekről, fordulj hozzánk bizalommal és kövess minket, hogy többet megtudhass hétről hétre!